Parketta Express

Padló és parketta áruház

FONTOS INFOK! Fontos lehet!

Hasznos tanácsok burkolás előtt

Email Nyomtat PDF

A burkolat megtervezése:

Fontos a generál kivitelezővel időben közölni, hogy fa burkolatot szeretnénk és nem valószínű, hogy több hónap tétlen várakozásra van időnk a hagyományos betonok lassú száradása miatt. Ezért joggal elvárható a generál kivitelezőtől, hogy a hagyományos beton helyett záró betonként megfelelően simára eldolgozva,  ún.  zsákos esztrichet, vagy hasonló csak földnedvesre kevert esztrichet használjon, ami 5 - 8 cm vastagságban már három hét után burkolható akár fa burkolatokkal is. Ezzel elkerülhető az a kellemetlen helyzet, hogy egy építkezés végén, amikor már nagyon szeretnénk a több hónapos csúszás után végre az új otthonba költözni, még hónapokat kelljen várni a rosszul megválasztott, nem megfelelő és lassan száradó beton miatt.

A fa keménysége:
A mindennapi használat során a legtöbbet emlegetett tulajdonsága a fáknak a keménység. E tulajdonság alapján különböztetünk meg puha, félkemény, kemény és nagyon kemény fákat. A faanyagok keménysége eltérő az évgyűrűk merőleges vagy azzal párhuzamos felületére és más bütü irányban.


* Puha fák: fűz, nyír, hárs, lucfenyő, borovi fenyő

* Félkemény fák: dió, cseresznye, szilva,  éger,  juhar, vörös fenyő

* Kemény fák: tölgy, bükk, kőris, gyertyán, akác

* Nagyon kemény fák: doussie, iroko, merbau, fonott bambusz, wenge, jatoba és  még több egzotikus (trópikus) faanyag.

A keménység meghatározására legismertebb eljárások a Brinell és a Janka-féle módszerek.
A Brinell-féle módszer során 10 mm átmérőjű acélgolyót nyomnak a fatestbe meghatározott nagyságú erővel, majd megmérik a fa felületén hagyott bemélyedés átmérőjét. Mértékegysége a MPa (megapascal).

Tanácsadás:

A burkolatvásárlás a szakszerű tanácsadással kezdődik. Természetesen a szakkereskedésben dolgozó szakembernek ismernie kell mindazon szempontokat amelyek tisztázása elengedhetetlen ahhoz, hogy Ön, az esztétikai igényei mentén biztos döntést hozzon, és a megfelelő burkolatot vásárolja meg. Ezért mi kiemelt szerepet szánunk a megfelelő tájékoztatásnak, hogy a legoptimálisabb burkolat kerüljön az Ön otthonába. Minden igény és helyiség más és más, így az egyedi igények kielégítése érdekében a legfontosabb a pontos információk átadása. A burkolat megvásárlása, lerakása mellett az ápolásra és tisztításra is kellő figyelmet kell szentelni, hogy évek múltán is újnak hasson a padló.

Az igényes és tartósan hibátlan parkettaburkolathoz megfelelő alapanyag szükséges, és jó szakember, aki a munkát gondossággal és szakértelemmel végzi el.

Kérjük meleg burkolata kiválasztásához  FELTÉTLEN  szakkereskedő segítségét kérje és lehetőség szerint  NE VÁSÁROLJON  egyéb áruházakban, mert nem feltétlen kap kielégítő szakmai segítséget az igényeihez!

 Reméljük a következőkben leírtak segítségére lesznek, és gond nélkül fogja élvezni a segítségünkkel megvalósult burkolatot....

Padlófűtés:

Padlófűtésnél a padlóburkolatoknak nem jó hőszigetelőknek, hanem jó hővezetőknek kell lenniük, ez ellentétes a padlóburkolatokkal szemben meglévő egyik legfőbb elvárással:  a jó hőszigetelő képességgel. A burkolatnak képesnek kell lennie gyorsan leadni a hőt a légtérnek, hogy a levegő felmelegedése után a hőszabályzó minél előbb lekapcsolja a kazánt. A parketta vastagságán kívül a parketta szerkezeti felépítése, és a felhasznált fa típusa is meghatározza, hogy az adott parketta alkalmas-e a padlófűtésre?

Padlófűtésre alkalmas:

      *   laminált padló (a megfelelő perforált XPS alátétfóliával!)

      *   két rétegű parketta

      *   bambusz parketta

      *   lamella parketta

      *   mozaik parketta

      *   szalagparketta

      *   LVT padlók / modul PVC padlók


Padlófűtésre nem ajánlott:

  •  20 és 22 mm-es tömör fa burkolat (masszív keményfa svédpadlók, fenyő hajópadlók)
  •  
  •  20 és 22 mm-es hagyományos tömör csaphornyos parketta
  •  
  •  bükk, juhar, gyertyán, cseresznye és akác tömör illetve szalagparketta
  •  
  •  parafa parketta


Figyeljünk rá akár már a tervezésnél, hogy a hűtés-és fűtéscsövek megfelelő szigeteléssel legyenek ellátva és a parkettától kellő távolságban elvezetve. A burkolandó felületet burkolás előtt fokozatosan fel kell fűteni / napi  5 °C-os lépésekben, hogy lehetőleg az összes nedvesség eltávozzon a felületből és ezután fokozatosan kell visszahűteni.

 A padlóburkolónak ellenőrzési kötelezettsége van az ÖNORM B 2236/1 szerint:

Az aljzat egyenetlenségének ellenőrzése ÖNORM B 2232 (a síktól való eltérés 1,2m hosszú fém lécnél nem lehet 3mm-nél nagyobb)

A felület repedésmentessége, (a repedéseket meg kell szüntetni) DIN 18650, 1,2,3,4,7 rész

*  A maradék nedvességtartalom ellenőrzése DIN 18365. Cementesztrich max. 2,5 CM%, fűtött cement esztrich 1,8 CM%.

*  Anhidrit esztrich 0,6 CM%, fűtött anhidrit esztrich 0,3 CM%. Minden más alapanyagú aljzat esetében a gyártó előírásait kell figyelembe venni.

A fogadófelület szilárdsága DIN 18353 I.rész és az ÖNORM B2232 szerint.

*  Tapadó-húzó szilárdság 1,5 N/mm2

*  Nyomószilárdság 22,5 N/mm2

A fogadófelület tetejének szennyeződés-mentesítése (festék, olaj, zsír, leválasztó-szer mentessége) ÖNORM B 2236-1

* A fogadófelület tetejének kialakítása a tervezett szintmagassághoz képest, ÖNORM B 2236-1

* A fogadófelület tetejének illesztése a csatlakozó szerkezetek szintmagasságához.

* Dilattációs munkahézagok vizsgálata, DIN 18650, 1,2,3,4,7 rész

* Padlófűtés esetén a feltűtési jegyzőkönyv meglétének ellenőrzése ÖNORM B 2242-6.

* A fogadófelület, levegő hőmérséklete, levegő páratartalma-mérése.

* A falakon és más felfelé haladó szerkezetek mentén a burkolat magasságáig 5mm rugalmas távtartó meglétének ellenőrzése, (pótlása) ÖNORM B 2236-1.

* Az alapfelület előkészítése a burkolói munka megkezdése előtt.

- Cementtej felúszás eltávolítása (csiszolás)

- Portalanítás, szennyeződések eltávolítása

- Esetleges repedések megszüntetése

- Alapfelületnek és a csatlakozó rendszer felépítésének, anyagának, szívóképességének megfelelő alapozóval történő alapozása.

Parketta tárolás a burkolás megkezdése előtt:

A lerakás megkezdése előtt 48 órával a parkettát zárt csomagolásában, abban a helyiségben kell tárolni, ahol majd felhasználásra kerül. Szükséges, hogy a hőmérséklet  +20 °C körüli legyen. Burkolás előtt ellenőriztessük az aljzat alkalmasságát és hordképességét!

A valódi fából készült parketták különösen érzékenyen reagálnak a levegő páratartalmára. Nem megfelelő körülmények között a fa megdagadhat, vagy összeszáradhat/megrepedezhet. Ha szükséges, akkor a levegő páratartalmát mesterséges úton (párologtatással) kell pótolni különös tekintettel a fűtési szezonra. Ideális a +20-22 °C hőmérséklet és a 45-60%-os relatív légnedvesség.

Felületkezelés:

A felhasznált lakk típusától függően a fából készült parketták színárnyalata megváltozik. Vizes bázisú lakk használatával világosabb, míg az oldószeres lakkokkal mélyebb tónusú felületet kapunk.

A természetes fa parketta színe a fény és a levegő oxidációs hatására változik a felület egységesebb színűvé és sötétebbé válhat. A jelentős színkülönbségek kialakulásának elkerülése érdekében - főleg eleinte - kerülni kell a parketta szőnyegekkel való elfedését.

 A felület karbantartása:

A parkettázott felületek előnye, hogy nagyon könnyű őket tisztán tartani. A mindennapos tisztításhoz a porszívó, és a kimondottan padlók tisztítására gyártott anyagok használata a legmegfelelőbb.

A felmosás a parketta károsodásához vezet(!), lehetőleg minimális vízzel, vagy inkább víz nélküli padló tisztítószer alkalmazásával tisztítsuk faburkolatainkat! Legalább félévente javasoljuk lakkfelújító használatát.

A felület szépségének megóvását nagyban elősegítheti a bútorok lába alá ragasztott filc, a gördíthető bútorokra rugalmas görgők felszerelése.

cm

Nedvességtartalom:

Az aljzatbeton nedvessége nem lehet több  1,9 CM %-nál.

A parkettaburkolatok hibáinak leggyakoribb oka a hordozó alapfelület, a beton nem megfelelő szárazsági foka. A fapadló burkolatokat csak száraz és tiszta aljzatra lehet fektetni.

Az aljzat nedvességtartalmát lerakás előtt CM karbidos mérőműszerrel ellenőrizni kell!      (lásd a fenti fotón!)

Cement esztrich max. 1,9 CM %[/b]   maradék nedvesség tartalommal rendelkezhet!

Fűtött cement esztrich max. 1,2 CM %   maradék nedvesség tartalommal rendelkezhet!

Amennyiben túl száraz és meleg időben burkolnak, akkor padlóburkolat később felpúposodhat a levegő megemelkedő páratartalmának hatására, a nedvesebb körülmények között lerakott padló pedig idővel összeszárad.

A faanyag még feldolgozott állapotában is "élő" anyag, s a levegő páratartalmának ingadozására érzékenyen reagál. Az optimális klíma kb. +20°C hőmérséklet esetén 50-60% relatív páratartalom. Ha a fűtési idényben a levegő páratartalma tartósan az előbbi érték alá csökken, a parketta fapadló rendkívüli módon kiszáradhat, és az elemek között rések képződhetnek, ez leginkább a 20-22 mm-es tömör fa parkettáknál figyelhető meg. Ennek elkerülése érdekében a fűtési szezonban használjunk párologtatót. A parketták az MSZ előírásainak megfelelően 9±2% nedvességtartalommal kerülnek forgalomba, azonban minden helyiség klímája más és más (ezt a levegő hőmérséklete és relatív páratartalma határozza meg), ezért a padlót a lerakás helyén célszerű pihentetni, hogy a nedvességtartalma kiegyenlítődjön az adott helyiség klímájára beálljon.

Párátlan lakások  -   páratlan problémák:
A nem megfelelő páratartalom a lakásban nemcsak egészségünkre káros, de a faburkolatokra is. A következő cikkben ezekre az összefüggésekre világítunk rá. Mennyi a megfelelő páratartalom?

Ha nem a baktériumok, avagy az atkák és a penészgomba, hanem az emberek számára ideális páratartalomról beszélünk, a 40-60% közötti relatív légnedvesség mondható ideálisnak.

A relatív páratartalom azt jelenti, hogy egy adott hőmérsékleten a levegő mennyi vizet tartalmaz ahhoz képest, amennyit maximálisan képes felvenni egy adott hőfokon. Ezért is van jelentősége a hőmérsékletnek, ugyanis minél melegebb a levegő, annál magasabb lehet a víztartalma (gr/m3) is.

Száraz a levegő, mert fűtünk...
Talán így pontosabb: száraz a levegő, mert fűtünk és szellőztetünk. Mi is történik ilyenkor?

1. példa:  Engedjünk be a szobába egy köbméter hűvös levegőt (ez éppen egy nagyon kicsi szoba...)! A 10 °C hőmérsékletű levegő 10 gr/m3 vízgőzt képes felvenni. Ha a levegő mondjuk éppen 6 gr vízgőzt tartalmaz, akkor a relatív páratartalma 60%. (6gr / 10 gr = 60%) A 22 °C hőmérsékletű levegő viszont már 17 gr/m3 vízgőzt lenne képes felvenni. Ha a példa szerinti levegőt (amely 6 gr/m3 vízgőzt tartalmaz) 22 °C-ra melegítjük fel, akkor ez már csak 35% relatív légnedvességnek felel meg. (6gr / 17 gr = 35%)

A relatív páratartalom a felmelegítés következtében mintegy a felére csökkent. Télen, fagypont alatt a levegő pedig már csak maximum 1-2 gr/m3 vizet tartalmaz, amely a lakótérbe kerülve, párásítás nélkül mindössze 12% légnedvességet eredményezne. A gyakorlatban a pótlólagos nedvességfelvétel folytán (emberek, növények, kisebb párásítók) ez az érték 18-25% alá azért nem szokott süllyedni.

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy még ez az érték is rendkívül alacsony! A túlzottan száraz levegő következményei:
kellemetlen közérzet, csökkenő oxigénfelvétel és szállítás a véráramba,
meghűléses megbetegedés fokozódó veszélye,
száraz bőr,
porképződés,
bútorok, parketta károsodása, repedések,
tágul, zsugorodik, reped

A faanyagok nedvességváltozással kapcsolatos tulajdonságai a parketta burkolatoknál még fokozottabban érvényesülnek. A vastagsághoz képest nagy felületek érintkeznek a környezettel. A kész parketták esetében pedig az egyes elemek méretei is megnőttek. Tapasztalható bizonyos ingadozás attól függően, hogy az adott fa milyen körülmények között fejlődött, de némi egyszerűsítéssel és kerekítéssel a fa legjellemzőbb méretváltozási értéke 0,33%.

Ez azt jelenti, hogy 1% fanedvesség-csökkenésre milyen mértékű zsugorodás következik be. 2. példa: Csaphornyos parketta nedvessége 8 %-ról 5%-ra csökken, tehát a várható méretváltozás: 3 × 0,33 = 0,99% Ha az elem szélessége 65 mm, akkor a várható résméret: 0,0099 x 65 = 0,64 mm 3. példa: Kész parketta esetében 3 x 0,0033 × 184 = 1,82 mm

Ez elég ijesztő mértékűnek tűnik, de a kész parketta háromrétegű felépítése miatt, a középső réteg stabilizáló szerepének köszönhetően a zsugorodás mintegy 70% - kal csökken. Ennek megfelelően, a legkedvezőtlenebb viselkedésű bükk fafaj esetében sem lehet a gyakorlatban 0,5 - 0,6 mm-nél nagyobb réseket mérni elemenként. Abban az esetben, ha pl. egy nehéz bútor miatt az egyes elemek mozgása korlátozott, illetve több elem összeragasztva együtt mozog rés keletkezése nélkül, akkor ezek az értékek összeadódnak.

A várhatóan kritikus helyszínek eseteiben, az utóbbi években egyre jobban terjed az úsztatott lerakási mód helyett a betonhoz ragasztással történő rögzítés. (Padlófűtés esetén ez egyébként is követelmény a jobb hőátadás miatt. Talán innen jött a gyakorlati felismerés, hogy ez a rögzítési mód kedvezőbb a rések keletkezése szempontjából is.) Hangsúlyozandó, hogy rések keletkezése ez esetben sem kerülhető el az extrém klimatikus körülmények között, de a rések előbb említett összeadódása megakadályozható. A ragasztásos lerakási mód viszont lényegesen jobb, egyenletesebb betonfelületet követel, különben az egyébként sem olcsó ragasztóból indokolatlanul nagy lesz a felhasználás.

Többszintes épületek esetén külön fel kell hívni a figyelmet a hangszigetelés megoldására is, mivel értelemszerűen az alátét hablemez nem alkalmazható. Ez a jelenség a lakás tulajdonosa számára kellemetlen, de igen száraz klíma esetén elkerülhetetlen. A nyári hónapokban, a páratartalom megnövekedésével a rések ismét eltűnnek. Ebben az évszakban az egyensúlyi nedvesség-tartalom elérheti a 11 %-ot, de ez az érték a fa rugalmassága folytán még nem okoz károsodást.

Megoldás a klimatizálás:
Sajnálatos módon ez a fogalom gyakran csak a nyári melegben történő hűtést jelenti, esetleg egy mérsékelt visszanedvesítéssel kombinálva. A nedvesség-szabályozás téli jelentőségét már ismerjük, de általános megoldásként csak a kisebb szobai párásítókkal lehet találkozni a piacon. Ezek teljesítménye és szabályozhatósága pedig kérdéses. Ezen túlmenően a bejuttatott nedvesség egyenletes elosztása is lényeges. A lakótéri párásító készülékekből bőséges a kínálat, de teljesítményében és szabályozottságában magas minőségű már kevesebb akad. A fűtéssel elgőzölögtető párásítók energiaigénye viszonylag magas, és a meleg gőz biológiailag sem kedvező. A hideg, nedves felülettel párologtatók teljesítménye pedig általában kicsi. Az ultrahangos berendezések jelenthetik az igazán kedvező megoldást.

Összegezve:
Ahhoz, hogy parkettázni lehessen, a cement esztrich maradék nedvességtartalma nem lehet több 1,9 CM%-nál (fűtetlen aljzatnál) illetve 0-0,2 CM %-nál (fűtött aljzatnál). És ez az, ami kiszámíthatatlan, hogy mennyi idő szükséges ezen határértékek eléréséhez. Balszerencsés esetben akár több hónap is lehet, de ez a probléma sokkal szerteágazóbb annál, hogy egy ilyen rövid írásban részletesen tárgyaljuk.

Van erre a gondra megoldás: adalékszerek segítségével elérhető, hogy az aljzatnak, miközben minden egyéb műszaki paramétere is jelentősen javul-, 2 és 26 nap közé beállítható a kiszáradása.
A cement esztrichekkel, azok viselkedésével, tulajdonságaival kapcsolatos kérdésekben kérjen tanácsot szakemberünktől, aki segítséget nyújt a megfelelő aljzatbeton elkészítéséhez.

Emlékeztetőül tehát még egy jót tanács: Soha ne parkettáztasson az aljzat maradék nedvességtartalmának mérése nélkül, mert igen kellemetlen meglepetések érhetik! (Felváló, felpúposodó, penészedő parketta)

Nedvesebb aljzatbeton esetére is tudunk megoldást kínálni, de az már műszakilag nem olyan tökéletes, mint az eleve jól elkészített aljzat.